A húsvét Finnországban kissé eltér az európai szokásoktól, melyben inkább a tradicionális szokások kapnak inkább főszerepet és másféle hiedelmek, legendák, melyekben nem ismeretes a húsvéti nyúl.

A húsvét finn neve pääsiäinen, ami a nagyböjttől való 'elbocsátást, szabadulást' jelenti. A húsvét békés családi ünnepnek számít. Ilyenkor Jézus feltámadását és a tavasz érkezését ünneplik. Virágvasárnap (finnül: palmusunnuntai) kezdődik az ünnep, amikor a templomokban hangversenyeket, színdarabokat adnak elő, valamint körmeneteket és istentiszteleteket tartanak.

Az egyik fontos húsvéthoz kötődő hagyomány a virpominen vagy virvonta. A gyerekek virágvasárnap feldíszített barkaágakkal házról házra járnak és megcsapkodják velük az ottlakókat szerencsét és egészséget kívánva minden közelben lakónak és szomszédnak. A gyerekek általában elszavalnak egy rövid versikét, aztán kapnak valamilyen kisebb fizetséget, például egy kevés pénzt, cukorkát vagy csokitojást. Ilyenkor a lányok, de akár a fiúk is sokszor boszorkánynak vannak öltözve. A húsvéti boszorkányokat trullinak nevezik. Pohjanmaaban húsvéti máglyát is gyújtanak nagyszombaton (finnül: pääsiäislauantai). A boszorkányok és a máglya hagyománya abból ered, hogy régen úgy gondolták, hogy nagyszombaton Isten oltalmazó hatása kisebb, ezért a boszorkányok ilyenkor szabadon garázdálkodhatnak az egész világon. A máglyát azért rakják, hogy távoltartsák őket.

A hiedelem szerint minél nagyobb a tűz füstje és minél több benne a szikra, annál jobb, mivel így a boszorkányok és más gonosz szellemek nem tudnak átjutni rajta, hogy ártsanak az embereknek. Húsvéti szokás szintén, hogy egy tálban füvet (rairuohot) csíráztatnak, ami közeledő tavasz szimbóluma. Amikor a fű megnő kis csokitojásokat, madarakat és nyuszikat akasztanak rá. Húsvétkor tojást is festenek és húsvéti díszekkel, barkával díszítik fel az egész házat. A húsvéti virágok jellemzően a nárcisz és a tulipán. Finnországban jellegzetes húsvéti ételnek számít a bárány, a mämmi (malátából és rozslisztől készült, fekete, sűrű desszert), ami egyben a kovásztalan kenyér szimbóluma, és az ortodox eredetű pasha (túrós pászka).

A finn designer Eero Aarnio (született 1932) az egyik legnagyobb újító a mordern bútortervezésben. Eero Aarnio az 1960-as években kezdett el kísérletezni a műanyaggal, élénk színekkel, egységes formákkal, ezáltal elszakadt a hagyományos design kötöttségeitől. Mostanra, híres műanyag, ikonikus alkotásai közé tartozik a Ball (1963), a Pastil (1968), és a Bubble (1968) szék, melyek a korszakuk pop kultúráját és szellemét tükrözik. Számos Aarnio munka megtalálható a világ legtekintélyesebb múzeumaiban, mint például a Victoria és Albert Múzeumban Londonban, a MoMA-ban New Yorkban, valamint a Vitra Design Múzeumban Weil am Rhein-ben.

 Ball szék (1963)                       Bubble szék (1968)

Pastil szék (1968)

Forrás: http://www.eeroaarnio.com/

Finn design termékek: http://www.finnishdesignshop.com/

Aarnio tervezte a szintén egyedi jellemvonásokat viselő, korszakalkotó The Tree térelválasztót a Martela finn bútorgyártó cégnek, mely Európa számos országában képviselteti magát. Magyarországon is találhatunk bemutatótermet, Budapesten.

The Tree térelválasztó:

2005-ben tervezte Eero Aarnio

Anyag: polyethylene

Szín: fekete, fehér, zöld
Magasság: 180 cm
Gyártó és értékesítő: Martela

A termék érdekessége még, hogy minden megvásárolt The Tree után, elültetnek egy igazi facsemetét a World Vision Finland fejlesztési projekt keretén belül Peruban, így vásárlásunk egyben jótékony célt is szolgál. Ki ne szeretne így jótékonykodni?!

Forrás:
Maticsák Sándor – Anna Tarvainen: Finn nyelv. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2003.

• A boldogtalan konzervatív. Mai finn elbeszélők. Bp., 1968.
• A farkasmenyasszony. Klasszikus finn kisregények. Bp., 1985.
• A fiúk téli kalandozása. Mai finn kisregények. Bp., 1973.
• A táj változásai. Finnországi modern költők antológiája. Bp., 1980.
• Aki lelőtt egy macskát. Drámák. Bp., 1977.
• Az ezer tó országából. Finn elbeszélések. Bp., 1903.
• Csillagok Suomi egén. Finn költők magyarul. Bukarest, 1972.
• Égőnarancs. Modern finn drámák. Bp., 1987.
• Élet a magas északon. Elbeszélések. Bp., 1942.
• Északi csillagok. Finn rokonaink költészete. Bp., 1944.
• Északi fény. Műfordítások finnből. Bp., 1938.
• Északi lant. Bp., 1943.
• Finn elbeszélők. Bp., 1969.
• Finn költők antológiája. Bp., 1973.
• Finn költőkből. Bp., 1912.
• Finn versek és dalok. Bp., 1959.
• Káin leánya. Mai finn kisregények. Bp., 1992.
• Kánon az erdőn. Mai finn líra. Székesfehérvár, 1999.
• Suomenkielisen taidekirjallisuuden lukemisto – Finn irodalmi szöveggyűjtemény (szerk. Gombár Endre–Tuomo Lahdelma). Bp., 1988.
• Tanács boldogoknak. Finnországi svéd költők. Bp., 1990.
• Távol és közel. Magyar és finn költők kétnyelvű antológiája. Nyíregyháza, 1991.
• Távolba futó utak. Mai finn líra. Bp., 1973, 1974, 1975, 1979.
• Télidő havazás előtt. Modern finn elbeszélések. Bp., 1987.
• Uráli dalok. Bp., 1939.
• Üzenetváltás. Magyar és finn költők kétnyelvű antológiája. Nyíregyháza, 1986.
• Visszhang az erdő faláról. Tizennégy finn költő. Bp., 1981.

Most egy elismert írónőt szeretnék nektek bemutatni:

Anja Snellman (eredetileg Kauranen) - író (1954- )

Gyermekkorát Helsinkiben, a Kallio (Szikla) városrészben töltötte. 1980 őszén az Egyetemi újságban egy írótársával együtt megjelentetett egy cikket, amiben élesen kritizálta korának finn irodalmát. Egy évvel később, 1981-ben megjelent első regénye, "Itt járt Sonja O." címmel, ami irodalmi áttörést jelentett. Írói pályája azóta is töretlen, közel húsz művet jelentetett meg. 2007-ben Pro Finlandia díjat kapott életművéért.

Őszherceg (1996)

Ez egy 126 oldalas, kisregény hosszúságú mű, tele önéletrajzi ihletésű elemekkel, és ennek dokumentumjellegét az írónő nem is próbálja palástolni. A regény a mesélő fiatalkori szerelméről, Őszhercegről szól, akit az írónő Harri Sirola íróról mintázott. Harri négy évvel volt idősebb Anjánál, de íróként sikertelenebb volt, mint az írónő. Harri Sirola 1991-ben írta "Két város" című regényét, amely nem kapta meg azt az elismerést, amire az író számított, ezért mély depresszióba süllyedt (10 évvel később öngyilkos is lett, a metró elé ugrott). A kisregény 1996-ban játszódik, amikor is a mesélő meglátogatja Őszherceget a pszichiátrián, ahol annak depresszióját kezelik. Az elektrosokk kezelések miatt Őszherceg teljesen elfelejtette múltját, ezért a mesélő (az írónő) újra elmeséli neki kettejük régi szerelmi történetét.

Ihon aika (1993) (szó szerint: A bőr kora)

A regény egy nőről szól, aki élete utolsó hónapjait töltő haldokló édesanyját ápolja. Anyja halála után kiderül, hogy rajta és nővérén kívül anyjának volt egy harmadik gyermeke is, akiről soha nem mesélt nekik. Felkeresi nővérét, hátha tud valamit a dologról. A nő megpróbálja elképzelni, milyen is lehetett anyja élete ennek az első gyermeknek a megszületése idején, valamint saját gyermekkorára is visszaemlékezik. Ezt a regényét 1998-ban meg is filmesítették.

Korábbi ígéretemhez híven publikálok pár olyan oldalt, ahol online is olvashatunk finn íróktól. Ezeknek a linkjeit itt találhatjátok meg:

TERHI UTRIAINEN - A VARÁZSDOBOZ SZELLEME

http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre20/15utri.htm

Pentti Saarikoski - Európa pereme

http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre33/saarik.htm

PAAVO HAAVIKKO - HOSSZÚÉLETŰ HARALD

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/vilagir/harald/haraldhu.htm

JARI EHRNROOTH - A NEMZETTEST ÉS AZ YLEISRADIO

http://www.c3.hu/scripta/lettre/lettre20/13ehrn.htm

Kellemes olvasgatást!

A finnek legrégibb irodalma latin, majd később svéd nyelvű egyházi irodalom. Habár Mikael Agricolát (kb. 1510–1557) tartják a finn írásbeliség megteremtőjének, finn nyelvű irodalomról tulajdonképpen csak a XIX. század második felétől lehet beszélni. A művelt rétegek nyelve sokáig a svéd volt, s így az is természetesnek tűnhet, hogy a finn nemzeti költő, a finn himnusz (Maamme-laulu) szerzője, Johan Ludvig Runeberg (1804–1877) svédül írta műveit.

A finn nyelvű irodalom – és tágabban az egész finn identitás – szempontjából döntő fontosságú volt a Kalevala megjelenése 1835-ben. Az Elias Lönnrot (1802–1884) által a rendkívül gazdag hagyományokkal rendelkező finn népköltészeti alkotásokból összeállított eposz bebizonyította, hogy finnül is lehet irodalmat művelni.

Az első igazi finn nyelvű író Aleksis Kivi (1834–1872), akinek a versei, színdarabjai, s mindenekelőtt Hét testvér (Seitsemän veljestä, 1870) című regénye a finn irodalom legfontosabb darabjai közé tartoznak.

Kivi után a finn nyelvű irodalom gyorsan megszilárdította helyzetét. Az 1880-as években uralkodó irodalmi irányzat, a realizmus legjelentősebb képviselője a főként drámáiról ismert Minna Canth (1844–1897) és a novella- és regényíró Juhani Aho (1861–1921) volt.

A századforduló táján a realizmus átadta a helyét az újromantikának, amely saját nemzeti árnyalatát megtartva kapcsolódott be az európai szimbolizmus áramlatába. A hangsúly a prózáról és a drámáról áttevődött a lírára. A nemzeti újromantika legjelentősebb képviselője Eino Leino (1878–1926) volt.

A finn irodalomban erős a realista próza hagyománya, amely gyakran a kisemberek és a szegény rétegek ábrázolásában mutatkozik meg. A század elején ezt az irányzatot képviselték az ún. kritikai realisták, elsősorban Maria Jotuni (1880–1943) és Joel Lehtonen (1881–1934), a két világháború között pedig F. E. Sillanpää (1888–1964), aki 1939-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

A háború utáni realista próza legfontosabb alakja Väinö Linna (1920–1992), akit az ún. folytatólagos háborút (1941–44) feldolgozó regénye, az Ismeretlen katona (Tuntematon sotilas, 1954) és a finn történelmet egy kis falu szempontjából bemutató trilógiája, A Sarkcsillag alatt (Täällä Pohjantähden alla, 1959–62) a finn irodalom legolvasottabb szerzőjévé emelt.

A hagyományos prózairodalmat képviselte a nemzetközileg legismertebb finn író, Mika Waltari (1908–1979) is. A rendkívül termékeny és sokoldalú író elsősorban történelmi regényeiről híres, legfőbb műve az ókori Egyiptomban játszódó Szinuhe (Sinuhe, egyptiläinen, 1945).

A modernizmus két ízben hódította meg Finnországot. Először a század elején, ugyanakkor, mint Európa más országait is. A modernisták legfőbb képviselője a finnországi svéd írónő, Edith Södergran (1892–1923). A modernizmus második hulláma a II. világháború után érte el az országot, s alapjaiban újította meg a lírát. E korszakból elsősorban Eeva-Liisa Manner (1921–1995) és Paavo Haavikko (1931–) neve említendő. A próza modernizmusának fő képviselője Veijo Meri (1928–).

A mai finn irodalomban számos irányzat él egymás mellett. A prózát egyaránt művelik a hagyományos realizmus, a modernizmus és a posztmodernizmus szellemében. Az új utakon járó szerzők közül az egyik legismertebb Leena Krohn (1947–), akinek főbb művei a modern ember identitását és a technizált világ etikai kérdéseit feszegetik, valamint Rosa Liksom (1958–), akinek rövid novellái egyaránt groteszk módon ábrázolják a világ nagyvárosaiban és Lappföld eldugott helyein élő emberek életét.

A konzervatív Sauli Niinistö nyerte meg a vasárnapi finn elnökválasztást. A volt pénzügyminiszter a szavazatok közel kétharmadát szerezte meg.

Sauli Niinistö korábbi finn pénzügyminiszter nyerte meg áll a finnországi elnökválasztás második fordulóját. Niinistö-re a szavazók 62,6 míg ellenfele, a másságát nyíltan vállaló zöldpárti Pekka Haavisto 37,4 százalékot szerzett a vasárnapi voksoláson. A szavazáson a finn választók 68,9 százaléka vett részt. Hivatalos végeredmény kedden várható.

Niinistö szigorú költségvetési politikájáról és töretlen akaratáról ismert. Az ő irányításával lett Finnország az euróövezet tagja.

Finnországban hat évre választják meg az ország államfőjét. A leköszönő elnök, Tarja Halonen két cikluson át volt Finnország elnöke. Távozásával biztosan véget ér a szociáldemokrata államfők 1982 óta tartó sikersorozata.

A 2009-ben alapított finn design cég, a Punkalive tervezői nem sokat teketóriáztak, amikor bútorgyártásra adták a fejüket. Csak azzal kalkuláltak, ami egy karnyújtásnyira volt tőlük: az erdővel, a helyi energiaszolgáltatóval és a közeli munkaerővel. Karim Rashid személye pedig a szerencsés véletlen műve.

A Punkalive környezetbarát módon, fából alkot bútorokat. Ehhez a finn lucból készült, úgynevezett Kerto-t használják, ami tulajdonképpen egy rétegelt és rugalmas furnér. Minden bútordarabjukkal az ökológiai szemléletet és a fenntarthatóságot hangsúlyozzák.

A fa egy 100 km-es sugarú körön belüli területről származik, a fűrészmalom pedig a közeli Punkaharju-ban található. Ide viszik megmunkálni az alapanyagot, hogy aztán a fűrészport és a fahulladékot a városi hőerőmű közösségi célokra elhasználja.

A Punkalive termékek koncepciója a szabad formanyelv és az esztétikus, ám különös megjelenés. Ez volt egyébként, ami felkeltette Karim Rashid érdeklődését is a Punkalive iránt, így szinte az alapítás óta együttműködik a társasággal, még Milánóban is egy közösen tervezett kollekciót állítottak ki.

Rashid tervezte a High Roller nyugágyat, az alacsony Roller dohányzóasztalt és újabban a Matroyshkarim darabokat, amelyek a Punkalive kollekció kiegészítői.

Érdemes odafigyelni a Punkalive-re a jövőben is. Már csak azért is, mert nagyon jó mintával szolgálnak, ugyanis egy helyi vállalat infastruktúrájára, gépparkjára támaszkodva gyártották le a bútoraikat. A Punkaharjun Puutaito nevű cégről van szó, amely húsz éve stabilan jelen van a faiparban, de csak most, a fiatal tervezők projektje révén kóstolt bele a design világába.

A milánói bútorszalon figyelemreméltó darabjai voltak ezek a 3 mm-eres, préselt fenyőlemezből készített darabok, amelyek erősen kötődnek a finn hagyományokhoz, miközben nagyon is nemzetköziek.

A Finn Köztársaság (finnül Suomi, svédül Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl, és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. Fővárosa: Helsinki. "Ezer tó országa"-ként emlegetik. A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.

Egészen délen keskeny sávban közép-európai jellegű vegyes lombhullató erdő díszlik. Az ország legnagyobb részén tajga nő, az orosz tajga folytatása.

1917. december 6-án, nem sokkal az 1917. októberi oroszországi bolsevik forradalom után, Finnország kikiáltotta függetlenségét. A második világháború után Finnország mintegy ütközőzónaként létezett a Szovjetunió és a nyugati országok között. 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után Finnország is szabadabb lett, 1995-ben belépett az Európai Unió-ba.

Két hivatalos nyelv van: a finn, amit a népesség 93%-a beszél, és a finnországi-svéd, ami a lakosság 6%-ának anyanyelve.

Az ország területe 338 000 km², ezzel Magyarország területének körülbelül három és félszerese.

Domborzat

Finnországot az ezer tó országának is nevezik. Ez az elnevezés nem a legpontosabb, ugyanis 187 888 tavat és 179 584 szigetet tartanak nyilván. A finn táj többnyire lapos síkság néhány dombbal tarkítva. Legmagasabb pontja a Haltitunturi, 1328 m magas, Lappföld legészakibb pontján, a norvég határhoz közel. A tavakon kívül a táj erdőkkel borított (nagyon kevés a termőföld). A legtöbb sziget délnyugaton található, az ålandi szigetvilág részeként, valamint a déli partvidék mentén a Finn-öbölben.

Éghajlat

Az éghajlat hideg, időnként kemény telek és viszonylag meleg nyarak által jellemzett északi mérsékelt. Hótakaró délen négy, északon hat-hét hónapon át fedi a tájat. A Golf-áramlat hatására az éghajlat lényegesen melegebb, mint az, az Egyenlítőtől való távolságból következnék.

Finnország területének egynegyede az Északi-sarkkörtől északra fekszik. Itt figyelhető meg az éjféli nap jelensége. Annál tovább tart, minél északabbra megyünk. Finnország legészakibb pontján a Nap 73 napig süt nyáron egyfolytában, telente 51 napig nem kel föl.

Állatvilág

Finnország állatvilága viszonylag gazdag. Az emlősök közül 67 faj él ezen a vidéken. A nagyobb ragadozók már jórészt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg róka, kisebb prémes állat tenyészik az északi vidékeken. Jelentősen nagy, és vadászható is a medve- és a farkasállomány. A jávorszarvasok száma a 150 000-et is meghaladhatja, évente 30-40 000 egyed kilövését engedélyezik. A rénszarvas az északi vidékek legfontosabb háziállata, vadon él az év legnagyobb részében. A tavak halban gazdagok, csuka, sügér, lazac a horgászok zsákmánya.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnorsz%C3%A1g

Finnországban a szaunázás több száz éve hozzátartozik a fürdőzési szokásokhoz, ezért minden csínját-bínját ismerik. Már rég óta tudják, hogy ez a szokás nem csak egy kellemes időtöltés, hanem a pihenés és a feltöltődés ideális módja, egészségünk megóvásában és szépségünk megőrzésében is nagyon komoly szerepet játszik. Ezen kívül a szauna összehozza az embereket, ami Finnországban már-már közösségi eseménnyé szerveződött családban, vendégségben, baráti körökben. Ezen túl a szaunázás egy szemléletmód. Egy rítus, melynek keretében az ember közel kerül a természethez, időt szán a testére és a lelkére egyaránt.

Szokatlanul magas 70-100 fokos hőmérsékletét az alacsony páratartalom teszi könnyen elviselhetővé. A forró levegő után hideg vízben, esetleg hóban hűtjük le a testünket, majd ezt megismételjük 4-5 alkalommal. A szauna hatása tehát a váltófürdőn alapszik.

A szaunázás pozitív hatásai:

• A test és a lélek ápolásának természetes módja
• Lazítja izomzatunkat és javítja közérzetünket
• Kiválnak a bőrünkben felgyülemlett szennyeződések, a bőr kitisztul és feszesebbé válik
• Serkenti bőrünk hámsejtjeinek újraképződését
• Fokozza testünk edzettségét és a fertőzéssel szembeni ellenálló képességét, főleg a megfázásos megbetegedésekkel és légúti fertőzésekkel szemben
• Edzésben tartja szívünket és stabilizálja vérnyomásunkat.
• Fokozza a hormonképződést és serkentően hat vegetatív idegrendszerünkre.
• Megedzi az érrendszert, fokozza az anyagcserét.

Életünk minden pillanatában illatokkal, szagokkal vagyunk körülvéve. A szaunázásnak számos fajtája létezik, de a legkedveltebbek közé tartozik mégis az aromaterápiás szauna, melyben illóolajjal kevert hideg vizet locsolnak a kályhára. A különböző illatanyagok frissítik a testet, szellemet, segít a relaxációban, meghitt kellemes légkört biztosít, valamint agyunk azonnal reagál az illatra. A szaglás az egyetlen olyan érzékszervünk, ami által a központi idegrendszer közvetlen kapcsolatban van a külvilággal. Jelentős befolyást gyakorolnak ez által a hangulatunkra, életműködésünkre, közérzetünkre és viselkedésünkre. Az illóolajokat különböző eljárásokkal növényekből vonják ki, nem zsírosak és maradék nélkül elillannak.Ha testünk és lelkünk elfáradva támogatásra szorul, hívjuk segítségül a természet örök értékeit. Ilyen érték az illatok csodája is.

A karácsonyi sonkához többféle köretet is szoktak készíteni a finnek. Lássunk két olyan receptet ezek közül, ami hagyományosnak mondható a finn terítéken:

Rakott krumpli finn módra (Imelletty perunalaatikko)

Hozzávalók:

2 kg. burgonya

5 evőkanál liszt

½ liter tej

1 evőkanál juharszirup

50 g vaj

A burgonyát mossuk meg, aztán főzzük héjastól puhára. A megfőtt burgonyát megpucoljuk, majd péppé varázsoljuk. Tegyük hozzá a lisztet és csomómentesen keverjük el. Takarjuk le egy textillel és hagyjuk állni 5-6 órát. Tegyük hozzá a vajat, a szirupot, a sót és a tejet, majd keverjük össze. Tegyük bele egy kivajazott edénybe és 150 C°-on, 2-3 óráig süssük.

Karalábépüré (Lanttulaatikko)

2-3 db karalábé

4 dl víz

1 teáskanál só

1 kis vaj

1 dl liszt

2 dl tejszín

½ teáskanál gyömbér

½ teáskanál fehérbors

1-2 db tojás

2 evőkanál juharszirup

Pucolja meg a karalábét, majd főzze 20 percig fűszerezett vízben. Mikor megfőtt a karalábé törjük össze és keverjük össze a vajjal. A levet, melyet a főzéskor kaptunk, keverjük a pépes karalábéhoz (Kb. 4 dl-t).

Keverjük össze a lisztet és a tejszínt, majd adjuk hozzá a már eddig elkészített karalábépéphez. Ízesítsük gyömbérrel, fehér borssal, sziruppal és tojással.

Az összekevert masszát tegyük a kivajazott edénybe, a tetejét szórjuk meg liszttel és tegyünk rá kis vajgombócokat. Közben készítse elő az edényt, rakja bele a pépessé feldolgozott karalábé masszát, majd tegye be a sütőbe.

Tegyük be a 200 C°-ra felmelegített sütőbe és másfél órát hagyjuk sülni, majd vegyük le a hőfokot 150 C°-ra és még fél órát így süssük.

Hamarosan itt a Karácsony, ezért érdemes kitalálni milyen finomsággal lehetne megteríteni a családnak az asztalt. Itt van pár ötlet azoknak, akik nem tudják még, esetleg újítani szeretnének egy kis finn hagyománnyal.

Karácsonyi sonka (Joulukinkun paisto-ohjeet)

 A karácsonyi sonkát nagyon egyszerűen el lehet készíteni, ha nem felejtünk el 1-2 alapvető dolgot.

Talán a legfontosabb a hőfok, melyen a sonkát megsütjük, illetve az a kis okos mérő, mely a sonka belső hőmérsékletét mutatja a sütési idő alatt.

Sütés előtt 2 órát hagyjuk a sonkát szobahőmérsékleten „pihenni”. Vegyük ki a csomagolásból és mossuk le, majd töröljük át nedvszívó papírral. Rakjuk be a sütőbe és a legvastagabb résznél szúrjuk a hőmérőt a sonkába. Fontos, hogy a hőmérő ne érintkezzen csonttal, illetve folyamatosan lássuk az üvegen keresztül. Az ideális hőmérséklet a sütőbe rakás előtt +4 és +10 C° között van. A sütőbe helyezett lapos tálcát, melyre a sonkát helyezzük, töltsük fel vízzel.

Az ideális hőmérséklet 125 C°. A legjobb eredményt akkor érjük el, ha kiló / óra szerint számoljuk a sütés idejét.

Ha a hőmérő 75 C°- ot mutat, valószínűsíthetően a sonka elkészült, illetve ha a sonkából kifolyt lé csillogós. Ebből szintén következtethetünk arra, hogy a sonka elkészült.

2012 Február 7-11 között rendezik meg a Northern Light Fair bútorkiállítást Stockholmban, Svédországban. Az eseménydús kiállítás tradicionálisan 750 résztvevővel fog zajlani, akiknek a 80%-a Skandináv kiállító, leleplezve újdonságaikat. Ami biztosan várja Önt a kiállításon az a legújabb hírek, üzlet, ismeretszerzés, trendek és inspiráció minden mennyiségben.

2012. Február 7-én nyitja meg kapuit 61. alkalommal a világ egyik legnagyobb kiállítása a skandináv design bútor és világítástechnika számára.

Az év fontos mozzanatai

A terem a legfrissebb belsőépítészeti munkákkal és világítóberendezésekkel lesz megtöltve lakossági és közületi vonalon egyaránt. A koncepció, a kiállítás legmagasabb színvonalon való megvalósítása, valamint előadások sorozata a legfrissebb témákkal neves szakértőktől. Pár érdekes momentum ezek közül:

750 kiállító lesz jelen a helyszínen új termékekkel, anyagokkal, új ismeretekkel, új trendekkel, kapcsolatokkal, új környezeti és technológiai megoldásokkal.

Trendkiállítás ”My Home is My Castle” - Jan Rundgren felfedi a legújabb bútorozási és világítástechnikai megoldásokat a lakossági tér vonatkozásában, olyan témákkal, mint ”Green Room” (Zöld szoba), ”Graphic Silhouette” (Grafikus sziluett) és ”Creative Flow” (Kreatív Áramlás), valamint feltárva egyben a következő években várható kulcstrendeket.

Szemináriumok. Hozzávetőleg 50 előadást hallgathatnak meg a résztvevők többek között Inga Sempé-től a kreatív folyamatról és a legújabb irányzatokról az életstílusban és designban. Promostyl-től a fenntartható fejlődést ösztönző belsőépítészeti megoldásokról és innovációról hallhatunk.

Stockholm design hét. Amíg egész nap az üzlet körül forog az élet, addig este közvetlenebb összejöveteleken és partikon vehetünk részt körülbelül 60 további színvonalas eseményen Stockholmban és környékén.

További információkat talál a www.stockholmfurniturefair.com és a www.nothernlightfair.com – on a kiállítás legújabb híreivel és programjaival kapcsolatban. A www.stockholmdesignweek.com – on pedig mindent megtalál, ami a városban történik az esemény ideje alatt.

Nyitva tartás:

2012 Február 7-11.

Keddtől péntekig: 9:00 – 18:00

Szombaton: 9:00 – 17:00

Az igazi Télapó, Joulupukki Finnországban a Lappföldön lakik.

Az ajándékot osztogató, jóságos téli szellem hazája az Északi Sark, amelyet csak decemberben hagy el, hogy rénszarvasoktól húzott szánján meglátogassa az egész világ jó gyermekeit. Feladatát elvégezvén egy évre újra visszatér a Sarkvidékre.

Minden évben nagy ceremóniát rendeznek Helsinkiben a JOULUPUKKI alkalmából a Mikulás fogadására, és akiről annyit kell tudni, hogy - a finnek szerint - csak a KORVATONTURI-n lakó az igazi. Ez egy kis falu. Kemény harc folyik a kanadaiakkal azért, kié az igazi Mikulás.

Helsinkiben az utcákat már decemberben járják Mikulások rénszarvasaikkal egyetemben, az utóbbiakat a gyerekek megsimogathatják és a kisebbek fel is ülhetnek a hátára, attól függően mennyire szelíd az állat.

Nagyon sok lehetőségünk van arra, hogy felvegyük a kapcsolatot Joulupukkival, azaz az igazi finn Télapóval azon kívül, hogy el kellene látogatnunk személyesen az Északi Sarkra. Írhatunk neki saját kezűleg levelet, amit postán feladva a hivatalos címére kap meg. Továbbá megnézhetjük a Télapót web kamerán keresztül is élőben, hogyan tevékenykedik az irodájában, amit 2011 decemberétől 2012 januárig érhető el. Sőt, magától a Télapótól rendelhetünk személyre szabott levelet gyerekeinknek, családtagjainknak, barátainknak vagy akár üzleti partnereinknek. További részletek a Joulupukki hivatalos oldalán, amit a következő linken érsz el:

http://www.santaclauslive.com/main.php?link=kirjoita_joulupukille&kieli=eng

Hotel Lappföldön, ahol a Mikulást és az Északi-fényt lehet kukkolni (na meg egymást).

Eredeti cikk megtalálható ITT!

Lássuk mi is történt pontosan ezen a napon. Persze, azon kívül, hogy a kipucolt cipőkbe és csizmákba ajándékot rakó, éjjel közlekedő Mikulás megajándékozza a gyerekeket egy kis édességgel.

A finnek legnagyobb tisztelettel kezelt ünnepe a Függetlenség Napja december 6-án. Ezen a napon írta alá Lenin 1917-ben a Függetlenségi Dekrétumot. Ennek előtte független Finnország nem létezett, a finnek hol Oroszország, hol Svédország uralma alatt éltek. A finnek nagyon becsülik függetlenségüket. A II. világháborúban nem vesztettek csatát hanem gyorsan békeszerződést kötöttek, de nagy hadisarcot fizettek Szovjetuniónak. Ami talán még is sok jót hozott hisz fellendítette a finn hajó és gépgyártást. A Szovjet összedőlés után, napjainkban újra fellendült a gazdasági élet. A legnagyobb húzóágazatok a NOKIA- telefon, ABB- finn részleg, Faipar, Papírgyárépítés, üveg nyílászárok, hajógyártás, bútoripar, stb.

Ilyenkor az egyetemisták fáklyás felvonulással emlékeznek erre a napra. A menet a Hietaniemi temetőből, Mannerheim marsall nyughelyétől indul, elvonulnak az elnöki "vár" előtt, aminek az erkélyén kitartóan integet az elnöki pár a menetnek, majd megkerülve a "várat", az Aleksanterinkatun visszafordul a Szenátus térre. A sapkás diáksereg a téren helyezkedik el, a zászlóvivők a Dóm előtt, az énekkar pedig a lépcsőkön. Beszédet mondanak, aztán eléneklik a himnuszt finnül és svédül is.

A harmadik felvonásban két olyan designerrel ismerkedhetünk meg, akik igencsak egyedi lakberendezési tárgyakat készítenek saját elképzeléseik alapján üveg, fa és fém anyagot felhasználva. Lássunk néhány alkotást most tőlük!

Antti-Pekka Levanto

„A kíváncsiság visz előre és érdekel minden, amit kivitelezek is végül. Jó érzés látni, hogy egy –egy művem nézegetése közben elégedettség tölti el az emberek arcát.”

Minna Tuohista-Kokko

„Az üveg szinte él. Ez nekem határtalan lehetőséget biztosít, hogy megvalósítsam az álmaimat. Fő témaként a színek játszanak szerepet a művészetemben, mivel a színek fontosak az életünkben.”

Az előzőek folytatásaként itt van másik két olyan designer is, akiknek szenvedélyük a munka, az alkotás és az önmegvalósítás kifejezése tárgyakká konvertálva. Nézzük ők mivel foglalkoznak!

Harry Huhta

„1984–től üvegből készítem az alkotásaimat. 1996 végéig fújtam üvegből hétvégente a tárgyakat. Sajnos egy szembetegség miatt ezt a tevékenységemet abba kellett hagynom. Ekkor kezdtem el foglalkozni az úgynevezett termikus üvegből készült szobrok és más tárgyak tervezésével illetve kivitelezésével.”

Olli Kangas

„Elképzeléseim alapján tervezek és gyártok enteriőrben elhelyezhető bútorokat, illetve mini járműmodelleket, amik fából készülnek.”

Érdekességképpen összegyűjtöttem még pár finn designer munkáját, akik az iparművészet terén tevékenykednek. Saját maguk nyilatkoznak alkotásaikról, életszemléletükről és érzéseikről, ami továbbhajtja őket a munkájukban. Mély meggyőződésem, hogy az ilyen emberek szívvel-lélekkel viszik véghez feladataikat. Lássuk kik is ők!

Kari Asikainen

„A bútor-formatervezés mindig is jobban érdekelt, mint egy komplett enteriőr megtervezése. Ennek ellenére hosszú évekig csak belsőépítészeti projekteket terveztem. Közületi bútorokat nagy részben a P.O. Korhonen nevű cégnek terveztem 1968-tól. Anyagként rétegelt, hajlított nyír lemezt használtam.

Filozófiám szerint mindig a legegyszerűbbre törekszem, de az idő vasfogát bíró design tárgyakat tervezek, melyek akár a modern, de a klasszikus enteriőrökben is elhelyezhetők.”

 Paula Blåfield

„Az ihlet és az inspiráció sok helyről jöhet; természetből, zenéből, vagy akár egy másik művész munkájából, könyvekből, de színekből is. Munkáim alapanyaga főleg az agyag, de dolgozom bronzból, betonból és homokból is. Szeretem a munkámat.”

Északi fényt az északi és a déli sarki övezet egén lehet látni tiszta és sötét éjszakákon, emiatt Lappföld kiválóan alkalmas hely a jelenség megcsodálására. Leggyakrabban fehér, zöld és piros, ritkábban lila, vagy sárga színben tűnik fel.

Az északi fények tánca az észak téli éjszakai égboltján egyre nagyszerűbb s korábban nem látott színeket és formákat varázsol a levegőbe. A tudósok állítják, hogy nem lehetséges két azonos északi fényt látni. Ebben a Lappföldön készült északifény-videóban érdekes tények és hiedelmek találhatók a jelenségről.

Tudtad, hogy a Mikulásnak a Lappföldön saját focicsapata van? Ennek a rovaniemi csapatnak a neve FC Santa Claus (a ’Santa Claus’ angolul van, természetesen Mikulást jelent) és Finnország 2. divíziójában játszik. Ezen a vidón a maga Mikulás tart téli edzést az FC Santa Claus játékosainak Rovaniemiben, az Ounasvaara-hegyen.

A finn gasztronómia olyan kifejezés, ami néhány évtizede még mosolyt csalt volna az olvasó arcára. Hiszen ilyesmi nem létezik! Egy finn étkezőasztalon csak krumplit, hurkát, rakott makarónit, vajat, rozskenyeret és tejet láthattunk. Az étel nem az íz vagy esztétikai élmény miatt volt fontos, egyszerűen az éhség csillapítására szolgált. Manapság azonban a finn konyha és a finn mesterszakácsok egyre több nemzetközi elismerésben részesülnek. Egyre gyakrabban kerülnek egzotikusabb nyersanyagok a tányérunkra, a választék pedig bővült a számos nemzetközi étteremnek köszönhetően. A finn nyersanyagok - húsok, halak, bogyós gyümölcsök, gombák és zöldségek - minőségére és tisztaságára határainkon túl is felfigyeltek.

A finnek hétköznapi ételei egyszerűek. Az egészségügyi felvilágosításnak köszönhetően a só, a vaj és a tejszín fogyasztása csökkent, viszont több zöldséget eszünk. A virsli, krumplipüré és húsgombóc mellett megjelent a pizza, a pasta és hamburger, úgyhogy a népegészségügyet szívükön viselők már aggódni kezdtek az össznépi hízás miatt, ám úgy tűnik, a folyamat mostanra megállt.

A finn konyha az európai, a skandináv és az orosz étkezési kultúra keveréke. Az étkezési szokások országrészenként némileg eltérnek, a helyi specialitások skálája rendkívül széles. Kialakulóban van hazánkban az ún. la nouvelle cuisine finlandaise, az új finn konyhaművészet, amely a francia ételkészítési tudományt és a finn konyha hagyományos alapanyagait igyekszik ötvözni. A törekvés sikerét jelzi Helsinki két Michelin-csillagokkal kitüntetett étterme.

Letölthető - Finn karácsonyi receptek - PDF

Alvar Aalto (1898-1976)

Alvar Aalto valószínűleg a leghíresebb finn építész és tervező a világon. 1921-ben szerzett diplomát Helsinkiben, miután rögtön egy nagy projektbe csöppent bele, ami hírnevet adott neki már igen fiatalon.

Aalto főleg bútortervezőként dolgozott, majd a belsőépítészet és egyben a lakberendezés is felkerült a repertoárjába. Kiemelkedő munkái között tartják számon: Viipuri Városi Könyvtár, Villa Mairea, La Maison Carré, Paimoi Tüdőszanatórium. 1937-ben a párizsi, majd 1939-ben a new yorki világvásáron debütált a világközönség előtt.

1935-ben Aino Aalto, Maire Gullichsen és Nils-Gustav Hahl társaságában megalapította az Artek céget, mely világhírű bútorok és világító eszközök és berendezések gyártásával és forgalmazásával foglalkozott.

Alvar Aalto neve a mai generációkban főleg elegáns lámpái, üvegből készült design termékei kapcsán jut el az emberekhez.

A finn szilveszter nem tér el sokban a magyarországitól. A finnek általában étterembe mennek vagy vendégeket hívnak magukhoz és együtt esznek-isznak.

A finn hagyományok közé tartozik az éjféli ólomöntés. A patkót formázó ólmot, ami a szilvesztert megelőző napokban megvásárolható a boltokban, a tűzhelyen megolvasztják, aztán egy hideg vízzel teli vödörbe öntik. Az ólomból így különböző formájú kis szobrok alakulnak ki. A formákat megvizsgálják és megpróbálják kitalálni, mit ábrázolhatnak. Egy gyertya vagy egy lámpa fényénél megnézik, milyen alakot ölt az ólom árnyéka, ebből aztán megjósolják a jövő év eseményeit. Tipikusan előforduló formák például a hajó (ami utazást jelenthet), az emberforma (ami házasságra utalhat), vagy a ház, esetleg az állatok (amelyek új háziállatok érkezését sugallhatják). Mivel azonban az ólom a környezetre káros anyag, problémaként kezelik, hogy mi lesz a sorsuk az ünnep után. Emiatt sokan ezt a szokást már nem tartják, az éjféli jóslásra pedig más módszereket alkalmaznak.

Jellemző, hogy sokan újévi fogadalmakat is tesznek. Ezek általában egy rossz szokás megváltoztatását célozzák, vagy új célok kitűzésével kapcsolatosak.

Finnországban is rendeznek tűzijátékokat. Tűzijátékokat csak szilveszter napján délután 6-tól hajnali 2-ig lehet fellőni.

Újév napján a köztársasági elnök beszédet mond, amit közvetít a televízió.

 

A karácsony az év legfontosabb ünnepe Finnországban is. A karácsonyi készülődést igen hamar elkezdik, advent első napján. Sok héttel az ünnep előtt már a boltokat járják, és karácsonyi ajándékokat vesznek, valamint megtervezik az ünnep menetét. Karácsonyi képeslapokat is gyakran küldenek.

Mézeskalácsot (piparkakku) és karácsonyi süteményeket (joulutorttu) sütnek. A gyerekek karácsonyi naptárt kapnak, ami csokit vagy valami apróságot rejt. Sok munkahelyen kiskarácsonyt (pikkujoulu) rendeznek. Az ünnep előtt gondosan kitakarítják a házat, majd feldíszítik karácsonyi díszekkel, terítőkkel. Az ablakokra és az ajtókra is színes díszeket akasztanak. A kertekben a fák és a bokrok egyaránt karácsonyi világítást kapnak. Karácsonyi virágok Finnországban a jácint és a mikulásvirág, a karácsony színe pedig a piros.

Karácsonykor a háziállatokra is külön ügyelnek és a madarakat is megetetik. A madarak etetése onnan ered, hogy a parasztok régebben így akarták elérni, hogy nyáron a madarak békén hagyják a termést.

Karácsony táján az emberek többsége templomba is elmegy, azok is, akik egyébként nem szoktak. Az istentiszteletek mellett összejöveteleket is szerveznek, és karácsonyi dalokat énekelnek. A téli háború után terjedt el az a szokás, hogy az ünnep előestéjén a temetőben gyertyát gyújtanak a hozzátartozóik sírjánál.

Másnap reggel elsőként riisipuurot (rizskása/tejberizs) esznek, amibe egyetlen szem mandulát rejtenek. A hagyomány szerint az elkövetkező évben szerencse vár arra, aki megtalálja benne a mandulát. Ha lány az illető, akkor úgy tartják, férjhez fog menni.

24-én délben Turkuban, Finnország korábbi fővárosában kihirdetik a karácsonyi békét (joulurauha), amikor nem szabad veszekedni és vadászni sem. Ez a szokás középkori törvényekre vezethető vissza. Ezt az eseményt a tévé és a rádió is élőben közvetíti.

A karácsonyfát együtt díszítik fel, sokszor saját készítésű díszekkel. Ugyanakkor a természet védelme érdekében vannak, akik nem vesznek saját karácsonyfát, hanem a kertben vagy a közeli erdőben díszítenek fel egy tetszőleges fát. A karácsonyi szauna sem maradhat el. Délután aztán belekezdenek a karácsonyi vacsora készítésébe, amit általában 16 és 18 óra között fogyasztanak el.

A legfontosabb ételek, amik nem hiányozhatnak egy finn asztalról karácsonykor: a különböző rakott ételek, a graavilohi (sós lazac), silli (hering), mäti (halikra), sillisalaatti vagy rosolli (heringsaláta), lipeäkala (lúgozott hal), a sonka, a szilva, a borsó és a krumpli. A desszert általában a luumukiisseli (szilvalekvárszerű édesség). A vacsora után felbontják a karácsonyi ajándékokat.

Az ajándékokat Finnországban a télapó (joulupukki) hozza, akinek énekelni szoktak. Joulupukki a finn hagyomány szerint olyan férfi volt, aki a termékenységrítushoz tartozó kecske (pukki) alakjának öltözött és így járta a házakat, ahol aztán megette a vacsorából megmaradt falatokat.

25-én rendszerint meglátogatják a rokonokat, távolabb élő barátokat, valamint sportolni mennek a szabadba, például síelni vagy korcsolyázni.