A húsvét Finnországban kissé eltér az európai szokásoktól, melyben inkább a tradicionális szokások kapnak inkább főszerepet és másféle hiedelmek, legendák, melyekben nem ismeretes a húsvéti nyúl.

A húsvét finn neve pääsiäinen, ami a nagyböjttől való 'elbocsátást, szabadulást' jelenti. A húsvét békés családi ünnepnek számít. Ilyenkor Jézus feltámadását és a tavasz érkezését ünneplik. Virágvasárnap (finnül: palmusunnuntai) kezdődik az ünnep, amikor a templomokban hangversenyeket, színdarabokat adnak elő, valamint körmeneteket és istentiszteleteket tartanak.

Az egyik fontos húsvéthoz kötődő hagyomány a virpominen vagy virvonta. A gyerekek virágvasárnap feldíszített barkaágakkal házról házra járnak és megcsapkodják velük az ottlakókat szerencsét és egészséget kívánva minden közelben lakónak és szomszédnak. A gyerekek általában elszavalnak egy rövid versikét, aztán kapnak valamilyen kisebb fizetséget, például egy kevés pénzt, cukorkát vagy csokitojást. Ilyenkor a lányok, de akár a fiúk is sokszor boszorkánynak vannak öltözve. A húsvéti boszorkányokat trullinak nevezik. Pohjanmaaban húsvéti máglyát is gyújtanak nagyszombaton (finnül: pääsiäislauantai). A boszorkányok és a máglya hagyománya abból ered, hogy régen úgy gondolták, hogy nagyszombaton Isten oltalmazó hatása kisebb, ezért a boszorkányok ilyenkor szabadon garázdálkodhatnak az egész világon. A máglyát azért rakják, hogy távoltartsák őket.

A hiedelem szerint minél nagyobb a tűz füstje és minél több benne a szikra, annál jobb, mivel így a boszorkányok és más gonosz szellemek nem tudnak átjutni rajta, hogy ártsanak az embereknek. Húsvéti szokás szintén, hogy egy tálban füvet (rairuohot) csíráztatnak, ami közeledő tavasz szimbóluma. Amikor a fű megnő kis csokitojásokat, madarakat és nyuszikat akasztanak rá. Húsvétkor tojást is festenek és húsvéti díszekkel, barkával díszítik fel az egész házat. A húsvéti virágok jellemzően a nárcisz és a tulipán. Finnországban jellegzetes húsvéti ételnek számít a bárány, a mämmi (malátából és rozslisztől készült, fekete, sűrű desszert), ami egyben a kovásztalan kenyér szimbóluma, és az ortodox eredetű pasha (túrós pászka).

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.